Kompetencia alapú oktatás

„ A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában”

                                                               ( Coolahan )

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató képviseletében eljáró Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, mint közreműködő szervezet Társadalmi Megújulás Operatív Program keretén belül a TÁMOP-3.1.4./08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című felhívást tett közzé, melyre Gyomaendrőd város Önkormányzata „Kompetencia alapú oktatás bevezetése felmenő rendszerben a gyomaendrődi oktatási intézményekben” címmel sikeres pályázatot nyújtott be.

TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0129 azonosító számon regisztrált,  és 2009-05-05-én kelt támogató levél szerint  82.000.000 Ft támogatásban részesült. 

A projekt végrehajtásában részt vevő szervezetek:

A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához.

Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével

A pályázat további célja, hogy a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolja a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához.
  Részcélok:  

·         a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatási intézmények minél szélesebb körében (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezi eljárások bevezetése - pl. projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása);

·         a pályázó intézményekben szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás);

·         a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása).

Az már évek óta világosan látható az oktatásban, hogy a XXI. században nem lehet a hagyományos, frontális pedagógiai módszerrel eredményt elérni. Az Európai Unió elvárja a gyakorlatorientált tudást, és ebben a magyar diákok eddig nem szerepeltek kiválóan.
Az új pedagógiai módszer lényege: láttatni, megtapasztalni, tevékenységet végezni a tanórán. Mindez pluszfeladatot ró a tanárra és a diákra egyaránt. A tanulás és tanítás folyamatában az együttműködésen van a hangsúly, a tanároknak is többet kell készülni az órákra, hogy a diákokat aktívan tudják mozgatni, illetve megmutassák nekik azt, hogy hol lehet utánajárni a különböző tudományos kérdéseknek, a diákok számára pedig az a fontos, hogy elfogadják ezt a segítséget.
A mai világban nem az a kérdés, hogy miként jut a gyermek információhoz, hiszen számos helyről érik ingerek. A fő probléma, hogy ezt a megnövekedett mennyiségű impulzust nem tudják összerendezni, értelmezni. A kompetencia alapú oktatás egyik fontos kérdése, hogy miként lehet a gyereket megtanítani erre. A kompetencia alapú oktatás lényege a gyereket felkészíteni arra, hogy önállóan tudjon tanulni. Ez azt jelenti, hogy önállóan tudjon fontossági sorrendet felállítani az információk közül, mi a lényeges és kevésbé lényeges. El tudja dönteni, hogy a lényegesek közül mit kell neki megtanulni, és miről kell csak tudnia, hogy hol találja meg a füzetében, a könyvében, az interneten, hol tudja ezt visszakeresni, és utána hogyan tudja ezeket az információkat összerendezni.
Projektünk céljai:

Hosszú távú célunk, hogy a kompetencia alapú csomagok alkalmazásával, olyan nyitott, az egész életen át tartó tanulás képességével rendelkező,  változásra képes, kreatív felnőttekké neveljük tanulóinkat, akik képesek alkalmazkodni a XXI. század gyorsan változó  munkakövetelményeihez.

Közvetett célunk, hogy megalapozzuk a tudás alapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit. Ennek érdekében felkészítjük iskolánkat és pedagógusainkat a hatékony, kompetencia alapú oktatásra, hogy biztosítani tudjuk tanulóink számára az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megszerzésének lehetőségét. 

1.   Az első szakaszban külső és belső továbbképzések segítségével, ügyelve az iskolai élet fenntarthatóságára, először a pedagógusok készülnek fel a korszerű kompetencia alapú oktatásra, a modern taneszközök használatára.  A pályázat anyagi támogatása segítségével megteremtjük a munkához szükséges  legmodernebb tárgyi feltételeket is.

2.   A második szakaszban az olvasás-szövegértés, matematikai logika, és életpálya-építési  kompetenciaterületek programcsomagjait, moduljait vezetik be a pedagógusok az alábbi osztályokban:  9/a, 9/b, 9/c, 10/a, 10/b, 11/a .

3.   Projektünk harmadik szakaszában a sikeres adaptálást követően a következő tanévtől felmenő rendszerben további évfolyamokon és további tantárgyakban is alkalmazzuk majd ezeket az új módszereket.

Emellett a projekt keretében az oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertani elemek alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét) is megvalósul:

-        Műhelymunka kialakítása a pedagógusok számára, kompetencia területenként, valamint azokban az osztályokban tanító pedagógusok körében, ahol felvállalták a kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazását.

-        Szakmai tapasztalatcserével ismeretek átadása egymásnak, intézményen belüli belső módszertani műhely működtetésével.

-        A kompetenciacsomagok alkalmazásával a nevelőtestület motiválása a rendszeres önképzésre.

-        A gyermekek kompetenciamérésének közös elemzése, értékelése valamint a fejlesztés helyes irányának meghatározása a középiskola-felsőoktatási intézmény és munkaerő-piaci átmenet megkönnyítése érdekében.

-        Az IPR- ben megjelenített módszerek beépítése az intézmény napi pedagógiai munkájába, kultúrájába, dokumentumaiba.

-        A hatékony, átgondolt, megtervezett fejlesztés következtében a lemorzsolódó és évismétlő gyermekek számának csökkentése.

-        A tanórán kívüli programokban az egyenlő hozzáférés biztosítása a tanulók, szülők és érdeklődők számára.

-        Minél több HH és HHH gyermek kapcsolódjon be az iskolai foglalkozások programjaiba

-        A tervezett tevékenységek bevezetése remélhetően hozzásegíti az egész tantestületet a szemléletváltáshoz. A módszertani kultúra kiterjed a programba még be nem vont gimnáziumi osztályok tanóráira is.

-        Az intézményvezetők szakmai képzései segítik a vezetők szemléletváltását, a menedzseri készségek fejlesztését, a vezetők szakszerű felkészítését a kompetencia alapú oktatás bevezetéséből adódó oktatásszervezési feladatokra.

-        A képzések során megvalósul az intézmény humánerőforrás fejlesztése.

-        Átdolgozásra kerülnek az intézmény pedagógiai dokumentumai, megjelennek az innovatív oktatásszervezési eljárások, sajátos fejlesztési területek, új tantárgyi rendszerek, műveltségi területek.

-        A kompetencia alapú oktatásba résztvevő osztálynál a megcélzott kompetenciák fejlesztése (az adott eszközök segítségével) befolyásolja az eddigi bukási, évismétlési mutatókat, lehetővé téve az eredményesebb tanulást.

-        A kétszintű érettségi írásbeli feladatainak megértésében, megoldásában segítséget ad.

-        A következő években felmenő rendszerben terjesztve gyökeres megújulást hozhat az intézmény egészében.

-        Az újszerű tanulásszervező eljárások akár a tanórán kívüli tevékenységekbe való bevonásukkal elősegítené, erősítené a családtól esetlegesen nem hozott képességet és motivációt.

-        Az életpálya-építési kompetencia az ő esetükben kiemelt jelentőséggel bír, a későbbi életüket meghatározza.

-        Újszerű tanulásszervezési eljárások (projektek, témahetek, tantárgytömbösített oktatás) érdekessé, differenciálttá, a tanulók számára élményt jelentővé, aktívvá teszik a tanulást.

-        A kooperatív tanulási módszerek fejlesztik az együttműködést, csökken a verseny, elkerülhető a kirekesztődés, a csoportbontásokból adódó osztálytermi szegregáció. A tanulók együttműködési készsége fejlődik, javul, empatikus képességük nő.

-        A pedagógusok felkészültté válnak a kompetencia alapú oktatás szervezése terén, differenciált, egyéni sajátosságokhoz igazodó, a tanulók együttműködésére építő tanulási helyzetek kialakítására válnak képessé.

-        Megismerik a befogadó pedagógia elméletét, gyakorlatát, a sajátos nevelési eljárásokat.

-        Az iskolánkban jelenleg nem tanul SNI tanuló, de a továbbképzések során a pedagógusok részt vesznek a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő tanfolyamon, ahol felkészültté válnak az intézménybe érkező SNI gyermekek fogadására, szakszerű oktatására, nevelésére.

Az iskola pedagógiai programja megállapítja:

-        „Alapvető jelentőségű a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása. A kulcskompetenciák elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk irányításához. (…)

-        Az átalakuló mai társadalomban látva életünk és környezetünk állandó változását, hisszük azt, hogy csak az egész életen át tartó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkező ember tud megfelelni az új kihívásoknak. A minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltség alapjait sajátíttatjuk el, felkészítve diákjainkat arra, hogy majd önállóan, a kreativitásukra és a folyamatos cselekvő képességükre építve a megszerzett ismereteiket bővíthessék.”

-        A fejlesztés eredményeként az intézmény pedagógusainak módszertani kultúrája nő. A kulcskompetenciák fejlesztése következtében kialakulnak, fejlődnek a munkaerőpiac szempontjából releváns kompetenciák. A diákok teljesítménye javul, osztálytermi gyakorlattá válik az egymástól tanulás.

Célunk az, hogy a Kner Imre Gimnázium referencia-intézménnyé váljon, s így kapcsolódjon be kistérségi, regionális fejlesztésbe is.

Az oldal tetejére